A település földrajza


Rang: nagyközség 
Terület: 6393 hektár
Lakosság: 2860 fő
Lakások száma: 1252
Telefonkörzet: 79
Irányítószám: 6453
 
 
Fekvése:
Bács-Kiskun megyében a 46˚ 7' földrajzi szélesség és a 19˚ 9' földrajzi hosszúság alatt, a Dunától 20 km-re keletre fekszik. Észak felé fokozatosan emelkedik. A tengerszint feletti magassága 110 és 125 méter között van. Igen jó, termékeny a földje. Területe 11 ezer 109 kat. hold, hullámos, enyhén dombos vidék. A falu északon Csávollyal és Felsőszentivánnal, nyugaton Bajával, délnyugaton Vaskúttal, délen Bácsborsóddal, keleten Bácsalmással, északkeleten Mátételkével és Tataházával határos.
 
 
Éghajlata:
Jellemző a Duna-Tisza közi éghajlat: szélsőségekre hajló, hideg telekkel és váltakozó forró nyarakkal. A legmelegebb hónapok: július és augusztus. A jégeső majdnem minden évben nagy kárt okoz a vetésben. A leghidegebb hónap a január. Az évi középhőmérséklet 10.6˚C. A csapadék mennyisége 500-600 mm között van. Az őszi és tavaszi fagyok nem ritkák. Az uralkodó széljárás az északi.
 
 
Geológiai viszonyok:
A község területének inkább hullámos a felülete. Ebből három magasabb rész emelkedik ki: Branova, Jellasty-hegy, Duja-hegy. Ezek a Telecskai-dombok északi nyúlványai.
 

Vízrajza:
Már a honfoglaló magyarok ismerték a Nadágy folyót (Kis-Kígyós ér), amely Csávoly (Chayol) és Felsőszentiván községek között ered, Ólom-hegy és Rém határában. Dél felé folyik, majd a Branovai dombokat szeli ketté, Verocénél ömlik bele a Ferenc József csatornába. A X-XI. században már híd épült rajta, amelyen a híres Káliz kereskedelmi út vezetett keresztül. A híd körül alakult ki Büked puszta. Kisebb-nagyobb tavakat hozott létre, az első nagyobb a mai halastó a Cigány-völgyben. A meglévő halastóhoz délről egy víztározót létesítettek, ma ez is halastóként funkcionál.