Részlet: Magyarország vármegyéi és városai, Bács - Bodrog Vármegye I.
kötet /41-42.o/ Szerkesztette: Dr. Borovszky Samu
"Bácsalmástól nyugatra, Mátéháza alatt, 1904 elõtt Bikity, a régi Bököd falu utódja. 1340-ben a czikádori apát elhagyott helységekként adta át Tõttösnek a Bodrog vármegyében levõ: Pog és Bukud nevû birtokokat úgy, hogy csak öt év múlva fizessen érettük haszonbért. Tõttösnek 1347-ben még egy Kerek beukud nevû birtoka is volt, mely valószínûleg Bököd szomszédságában feküdt. Tõttös 1358-ban meghalt, birtokai, köztük Buked, leányának jutottak örökségûl, a ki ezeket sógornõinek: Magónak és Klárának adta. Ezek a kapott félbirtokokra nézve egyenetlenkedve, törvény elé vitték az ügyet, a mire 1366-ban az országbíró halasztást adott. Ez alkalommal e helység neve Bukydnak van írva. 1390-ben Bukud Tõttös Lászlóé volt. Tõttös örököseivel 1394-ben pörre kerûlt a dolog s az országbíró Bokod és Pog birtokokat a czikádori apátságnak ítélte oda. Egy 1395. évi oklevél kideríti, hogy Bukud és Bewkud kétféleképpen írt neve ugyanegy helynek, mely Mátéháza mellett volt. Ebbõl világos, hogy a régi Bököd vagy helyesebben Bükköd, a melyet 1340 óta sokszor említenek, a XVI. század elején Bikityre keresztelt falu helyén állott. 1424-ben a kalocsai káptalan megvizsgálta azt a hatalmaskodást, melyet Tõttösék mátéházai birtokán a szegedi várnagyok, s több madarasi, s böködi jobbágy végbe vittek. 1430-ban Tõttösnek szerntgyörgyi tiszttartója embereivel berontott a czikádori apátság böködi birtokára. 1448-ban és 1467-ben a Zsámboki család birtoka, majd 1469-ben testvérré fogadás és egyúttal királyi adomány alapján a Lekcsei Sulyok családé lesz. Ekkor kastély is volt itt. 1482-ben a Porkoláb család innen írja elõnevét. A mohácsi vészkor a lakosság elpusztúlt, egy részük a hagyomány szerint Gömörbe vándorolt. Helyükre szerbek telepedtek le, a kik a helység Bököd nevét elferdítették, mert az 1542. évi érseki dészmajegyzékben Bigittyának íratik. A török defterek a bajai nahijében Bikity falut felsorolják 1580-ban 47, 1590-ben 42 adózó házzal. 1598-ban Biked szerb lakossága Esztergom vidékre költözött. Kéry János nádori adomány után kapta 1627-ben Békéss birtokot. A következõ évben a beiktatás megtörtént. (Ez alkalommal Bikity nevét a magyaros hangzásu Békéssnek írták.) 1658-ban Wesselényi Ferencz nádor Serényi Pálnak adományozta Bigitt pusztát. 1679-ben még az érseknek adózott Bigitya, de 1700-ban már elpusztúlt hely gyanánt említik; teljesen lakatlan azonban nem lehetett, mert 1721-ben katonákat szállásoltak el e pusztán. 1727-ben Czobor bajai uradalmához tartozó puszta volt. 1730-ban ugyancsak Czobor uradalmához tartozott, s majd puszta, majd faluként említtetik. 1751-ben Bikity falu az új bajai földesúrral, Grassalkovicscsal úgy szerzõdött, hogy a földesúr 400 Ft-ot, a gabona, bor, méh, bárány stb. után kilenczedet kap. Tataháza pusztáról minden gazda egy boglya szénát tartozik neki kaszálni. Az új szõlõk után hat évig nem kellett fizetniök. Késõbb a gróf Széchenyieké, gróf Héderváry Viczayé, ezután gróf Zichy-Ferraris Bódogé volt e falu a bajai uradalommal együtt egy ideig, míg végre megváltás útján 1862-ben a község birokába kerûlt."
A falu történetével Döme Ottó: Az 1000 éves Bácsbokod története című könyv foglalkozik bővebben.
