Fekvés
Bács-Kiskun megyében a 46° 7`földrajzi szélesség és a 19° 9` földrajzi hosszúság alatt, a Dunától 20 km-re keletre fekszik. Észak felé fokozatosan emelkedik. A tengerszint feletti magassága 110 és 125 méter között van. Igen jó, termékeny a földje. Területe 11 ezer 109 kat. hold, hullámos, enyhén dombos vidék. A falu északon Csávollyal és Felsõszentivánnal, nyugaton Bajával, délnyugaton Vaskúttal, délen Bácsborsóddal, keleten Bácsalmással, északkeleten Mátételkével és Tataházával határos.
Éghajlat
Jellemzõ a Duna-Tisza közi éghajlat: szélsõségekre hajló, hideg telekkel és váltakozó forró nyarakkal. A legmelegebb hónapok: július és augusztus. A jégesõ majdnem minden évben nagy kárt okoz a vetésben. A leghidegebb hónap a január. Az évi középhõmérséklet 10.6°C. A csapadék mennyisége 500-600 mm között van. Az õszi és tavaszi fagyok nem ritkák. Az uralkodó széljárás az északi.
Geológiai viszonyok
A község területének inkább hullámos a felülete. Ebbõl három magasabb rész emelkedik ki: Branova, Jellasty-hegy, Duja-hegy. Ezek a Telecskai-dombok északi nyúlványai.
Diluvium kori Duna homok lerakódás, homokos lösz, vályog alkotja talaját. Régen mocsárképzõdmény uralkodott ezen a területen, feltöltõdött.
A következõ rétegek alkotják:
Allúvium kora: homok üledék 2.5-5 m vastagságban
Diluvium kora: agyagos homok réteg 3-90 m vastagságban
Levantei kor: homok lerakódás (ebbõl kapják az ártézi kutak a vizet 350 méterrõl)
VízrajzMár a honfoglaló magyarok ismerték a Nadágy folyót (Kis-Kígyós ér), amely Csávoly (Chayol) és Felsõszentiván községek között ered, Ólom-hegy és Rém határában. Dél felé folyik, majd a Branovai dombokat szeli ketté, Verõcénél önlik bele a Ferenc József csatornába. A X-XI. században már híd épült rajta, amelyen a híres Káliz kereskedelmi út vezetett keresztül. A híd körül alakult ki Büked puszta. Kisebb-nagyobb tavakat hozott létre, az elsõ nagyobb a mai halastó a Cigány-völgyben. A meglévõ halastóhoz délrõl egy víztározót létesítettek, ma ez is halastóként funkcionál.