GyimesfelsőlokOrszág: Románia Történelmi régió: Székelyföld Fejlesztési régió: Közép-romániai fejlesztési régió Megye: Hargita Rang: községközpont Beosztott falvak: Görbepataka, Komjádpataka, Nyíresalja, Sántatelek, Ugrapataka Irányítószám: 537155 Körzethívószám: 0266 A Keleti Kárpátokban Fügés-telek 1050 m magas csúcsa alatt eredő Tatros az 1662 m magas Tarhavas lábánál lévő szoros bejáratáig mintegy 30 km hosszúra elnyúlt völgyön halad Moldva fele. Ezt a völgyet Gyimes vidékének nevezik. A vidék három nagy községet foglal magába: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Ma az előbbi kettő az erdélyi Hargita, az utóbbi pedig a moldvai Bacauhoz tartozik. Kopár, hegyes vidék. A népdal is azt tartja: „A gyimesi hegyek kőből vannak rakva". Kopárságát a még itt-ott megmaradt erdőfoltok, hegyvidéki kaszálók és a patakok völgyében megbúvó házacskák élénkítik. A lakott terület tengerszint feletti magassága 700-1000 m között váltakozik. Gyimes vidékén élő magyarokat nevezik csángóknak. Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tatros völgyében fekvő hosszan elnyúló szórványtelepülés. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkaspataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szöcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja. Neve a szláv eredetű, magyar lok (= kis völgy, mélyedés) főnévből származik. Gyimesfelsőlok egyike a legfiatalabb csángó településeknek. A község kialakulása szorosan összefügg a székely határőrség történetével. Valamikor a Gyimes völgye közigazgatásilag egyetlen településként létezett. Az 1800-as években vált önállóvá Gyimesközéplok, mely magába foglalta a Felsőlokhoz tartozó településeket is. A lakosság számának növekedésével függ össze Felsőlok különválása. 1908 óta önálló adminisztrációs egységet képez – olvasható Gyimesfelsőlok monográfiájában. Hogyha néhány évszázadot visszább „ballagunk" a történelmi időbe, akkor többet is megtudhatunk a Tatros forrásvidéke mentén létesült patak-településekről. A XVIII. század közepére már a Tatros forrásvidéke jószerint benépesült. Apránként így alakultak ki az egymástól tisztes távolságra eső, az irtásokkal szerzett „szerek" füzérei – a patak-települések. Nem véletlen, hogy a szeres megnevezés máig fennmaradt: Tapsiszer, Jánószer, Gercujok szere stb. Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus gimnáziuma 1993-ban épült. A község lakóinak száma megközelíti az 5000-t. Lakói néhány kivétellel katolikusok. Mint minden hegyvidéki zárt közösség, megőrizte hitvallását, hagyományait, jellegzetes népszokásait, csodálatos népviseletét. A fenyvesek, a hegycsúcsok, a tiszta levegő felejthetetlen marad azok számára, akik idelátogatnak. Híres e vidék vendégszeretetéről is. A település lakosságának 95 százaléka római katolikus vallású. A csángók hitükhöz való ragaszkodásukról is közismertek. A katolikus templom, melynek védőszentje Szent András apostol, a Sziklára Épített Ház, mely az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Gimnázium „otthona" is – a csángó magyar lelki közösséget megtartó bástyáknak számítanak.
Látványosságok:
|