KÖSZÖNTJÜK BÁCSBOKOD NAGYKÖZSÉG HONLAPJÁN! KELLEMES IDŐTÖLTÉST, JÓ BÖNGÉSZÉST!

Gyimesfelsőlok


 
Ország: Románia

Történelmi régió: Székelyföld

Fejlesztési régió: Közép-romániai fejlesztési régió

Megye: Hargita

Rang: községközpont

Beosztott falvak: Görbepataka, Komjádpataka, Nyíresalja, Sántatelek, Ugrapataka

Irányítószám: 537155

Körzethívószám: 0266

www.gyimesfelsolok.ro

A Keleti Kárpátokban Fügés-telek 1050 m magas csúcsa alatt eredő Tatros az 1662 m magas Tarhavas lábánál lévő szoros bejáratáig mintegy 30 km hosszúra elnyúlt völgyön halad Moldva fele. Ezt a völgyet Gyimes vidékének nevezik. A vidék három nagy községet foglal magába: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Ma az előbbi kettő az erdélyi Hargita, az utóbbi pedig a moldvai Bacauhoz tartozik.

Kopár, hegyes vidék. A népdal is azt tartja: „A gyimesi hegyek kőből vannak rakva". Kopárságát a még itt-ott megmaradt erdőfoltok, hegyvidéki kaszálók és a patakok völgyében megbúvó házacskák élénkítik. A lakott terület tengerszint feletti magassága 700-1000 m között váltakozik.

Gyimes vidékén élő magyarokat nevezik csángóknak.

Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tatros völgyében fekvő hosszan elnyúló szórványtelepülés. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkaspataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szöcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja.

Neve a szláv eredetű, magyar lok (= kis völgy, mélyedés) főnévből származik.

Gyimesfelsőlok egyike a legfiatalabb csángó településeknek. A község kialakulása szorosan összefügg a székely határőrség történetével. Valamikor a Gyimes völgye közigazgatásilag egyetlen településként létezett. Az 1800-as években vált önállóvá Gyimesközéplok, mely magába foglalta a Felsőlokhoz tartozó településeket is. A lakosság számának növekedésével függ össze Felsőlok különválása. 1908 óta önálló adminisztrációs egységet képez – olvasható Gyimesfelsőlok monográfiájában.

Hogyha néhány évszázadot visszább „ballagunk" a történelmi időbe, akkor többet is megtudhatunk a Tatros forrásvidéke mentén létesült patak-településekről.
Orbán Balázs leírása szerint Gyimes völgye a XVII. század derekán még lakatlan volt. Ez viszont nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az említett időszakban már létezhettek ideiglenes nyári szállások. Egy csíkszentmihályi néphagyomány szerint az 1694-es tatárbetöréskor a fogságba hurcolt Ambrus nevezetű fogoly megszökött és a Gyimesekben telepedett le, ahol utódai a Rab megkülönböztető nevet kapták.

Az itt megtelepedett emberek erdős területeket béreltek, állattenyésztéssel foglalkoztak, erdőirtással növelték a kaszálók és legelők nagyságát.

A XVIII. század közepére már a Tatros forrásvidéke jószerint benépesült. Apránként így alakultak ki az egymástól tisztes távolságra eső, az irtásokkal szerzett „szerek" füzérei – a patak-települések. Nem véletlen, hogy a szeres megnevezés máig fennmaradt: Tapsiszer, Jánószer, Gercujok szere stb.

 
Az olyan családnevek hallatán, mint: Tankó, Bodor, Póra, Timár, Antal rögtön a Csángóföld jut(hat) eszünkbe.

Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus gimnáziuma 1993-ban épült.

A község lakóinak száma megközelíti az 5000-t. Lakói néhány kivétellel katolikusok. Mint minden hegyvidéki zárt közösség, megőrizte hitvallását, hagyományait, jellegzetes népszokásait, csodálatos népviseletét. A fenyvesek, a hegycsúcsok, a tiszta levegő felejthetetlen marad azok számára, akik idelátogatnak. Híres e vidék vendégszeretetéről is.

A település lakosságának 95 százaléka római katolikus vallású. A csángók hitükhöz való ragaszkodásukról is közismertek. A katolikus templom, melynek védőszentje Szent András apostol, a Sziklára Épített Ház, mely az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Gimnázium „otthona" is – a csángó magyar lelki közösséget megtartó bástyáknak számítanak.


A katonai kaszárnyák, melyek a „magyar világban" épültek, építészeti szempontból figyelemre méltó létesítmények. Egyikük jelenleg egészségügyi rendelőknek ad otthont. S ha már a védelemre, megóvásra érdemesült emlékhelyeknél tartunk, akkor említésre méltó Görbepatak Bagolyvár néven elhíresült sziklaképződménye, mely a második világháború idején fontos stratégiai szerepet töltött be. A tavaly az önkormányzat közreműködésével a Bagolyvár alatt újították fel a világháborúkban elhunyt hősi halottak temetőjét.

 
A községet, melyet a „patakok országaként" is emlegetnek, hat falurész alkotja: Komját, Sántatelke (Tatrosforrás), Ugrapataka, Görbepataka, Nyíresalja (Pãltinis) és Felsőlok falu.


A rendszerváltást követően Gyimesfelsőlokon is új időszámítás veszi kezdetét. Az építkező kedv, a vállalkozások alakítják, csinosítják a patak-települések arculatát. A gyimesiek erőssége az állattenyésztésben, mint főfoglalkozásban, és a napjainkban meghonosuló panziós vendégfogadásban rejlik. Mára már 15 család kapcsolódott be a falusi turizmus hálózatába. A közösség tevékenységének szintje kismértékű, csak vallásos jellegű rendezvények vannak.

Látványosságok:

  • Csapó-hegyi sánc
  • Görbepataki Bagolyvár romjai   
  • Görbepataki kápolna
  • Szép-havasi Szentlélek kápolna romjai
  • Hősök temetője